A rendezvényről



A Magyar Mérnöki Kamara és angol partnerszervezete, az Institution of Civil Engineers (ICE) közös,
Építőmérnök 200 elnevezésű rendezvénysorozatot szervez, melynek célja
az építőmérnöki tevékenység értékeinek és eredményeinek
bemutatása a társadalom számára.



A rendezvénysorozat különös apropója, hogy az Angliában 1818-ban megalakult Institution of Civil Engineers idén 200 éves, ennek kapcsán az ICE és a European Council of Civil Engineers (ECCE) a 2018-as évet az építőmérnökök éveként ünnepli meg.

A rendezvénysorozat különböző budapesti helyszíneken megtekinthető köztéri plakátkiállítással és egy szakmai konferenciával indul 2018. szeptember 10-11-én. A szakmai konferenciát a Nagy-Britannia és Észak-Írország Nagykövetségének közreműködésével szeptember elején Magyarországra érkező Ő királyi fensége András yorki herceg nyitja meg. A rendezvény fővédnöke Dr. Áder János köztársasági elnök, aki személyesen is köszönti majd a megjelent vendégeket.


A MMK és az ICE emellett különböző budapesti helyszíneken megrendezett köztéri plakátkiállítással mutatkozik be, amelyet – még idén – több vidéki helyszínen is bemutatunk a megyei mérnöki kamarák bevonásával.
A közterületi plakátkiállításokon az emberek megismerhetik a Magyar Mérnöki Kamara történetét, az MMK építőmérnöki tevékenységhez kapcsolódó szakmai tagozatokat) az építőmérnöki tevékenységi területeket (magasépítési, mélyépítési, hídépítési szerkezetek, közlekedési infrastruktúra, vízépítési feladatok, közmű infrastruktúra, geodézia, geotechnika), az építőmérnökként végezhető feladatokat (oktatás, kutatás, fejlesztés, projektirányítás, tervezés, lebonyolítás, építés kivitelezés, műszaki ellenőrzés, üzemeltetés, hatósági feladatok, közigazgatási feladatok, építőipari kereskedelmi tevékenység), valamint a történelmi és kortárs építőipari projektek építőmérnöki szempontból (épületek, hidak, mélyépítési építmények, vízépítési műtárgyak, vízgazdálkodási műtárgyak, utak, vasutak, geotechnikai feladatok, térképészet).



A rendezvénysorozat közép-, és hosszú távú célja az építőipar és az építőmérnöki tevékenység vonzóvá tétele. Fontosnak tartjuk az építőiparral szemben kialakult negatív közvélemény pozitívvá formálását, az építőmérnöki karok oktatásának felülvizsgálatát, támogatását, valamint az építőmérnöki életpálya vonzóvá tételét a fiatalok számára.
A téma különösen aktuális és fontos, hiszen az elmúlt években az építőmérnöki tevékenységgel kapcsolatos érdeklődés drasztikusan visszaesett, amely a felsőoktatás építőmérnöki képzésére való jelentkezés folyamatos csökkenésében, valamint a gyakorlatban megjelenő építőmérnöki kapacitáshiányban mutatkozik meg.

Az építőmérnöki képzésre jelentkező hallgatók számának csökkenése mellett a műszaki területeken továbbtanulók száma és a teljes korosztályi létszámhoz viszonyított számaránya nem csökkent, a mérnöki területek a teljes jelentkezői létszám 15,4%-át adják ma a felsőoktatásban. Az építőmérnöki képzés felé mutatott érdektelenség tehát specifikus probléma, mely a társadalom és a fiatalok építőmérnöki tevékenységtől való elfordulását mutatja.



Az érdeklődés visszaesésének fő oka az építőmérnöki tevékenység ismertségének, erkölcsi és anyagi elismerésének hiányában, az építőmérnöki képzési idő hosszában (4év BSc+1,5 év MSc), a végzést követő szakmai gyakorlathoz szükséges jelentős időigényben, a komoly felelősségvállalással járó tevékenységben, az építőipari tevékenységi körülmények helytelen megítélésében (koszos, kényelmetlen…), valamint az építőipar elmúlt időszakban tapasztalható indokolatlan negatív társadalmi megítélésben (politikai céltábla) keresendő.
Az építőmérnöki képzésre jelentkezők számának csökkenése mellett az építőmérnök hiányt tovább fokozza a jelentkezők gyenge felkészültségéből és a képzés nehézségéből adódó lemorzsolódás (az előírt képzési idő végeztével 50% végzős), a pályaelhagyás, a külföldi munkavállalás, a szakmagyakorlók kiöregedése.

Az építőmérnöki jelenlét elengedhetetlenül szükséges az építőipari projektek elindításához szükséges előkészítési, projektirányítási, lebonyolítási és tervezési, a megvalósítás során szükséges mérnöki irányítási és felügyeleti, a hatósági, önkormányzati, kormányzati, valamint az üzemeltetési, fenntartási feladatoknál. Az építőmérnökség felé mutatott érdeklődés csökkenő tendenciájának megfordítása nélkül a magyar építőipar nem lesz képes végrehajtani a mai és a még várhatóan emelkedő állami és piaci beruházásokhoz szükséges építőipari feladatokat. Az építőmérnök hiány már most is komoly ágazati problémát jelent, de ennek fokozódása néhány éven belül komoly nemzetgazdasági, társadalmi problémát fog jelenteni. Amennyiben a magyar építőipar nem tudja kiszolgálni a magyarországi beruházásokat, akkor az építőipari feladatokat külföldi érdekeltségű szereplők veszik át.