Néhány jótanács, amit végig kell gondolni a tervezéskor:
- A lakáson belüli elosztóvezetékek, áramkörök terhelését kb. 2,2 kW-tal vehetjük számításba 10A áramfelvétellel.
- A dugaszolóaljzatok szerelésénél legfeljebb 16 dugaszolóaljzat legyen egy vezetéken.
- Az azonos használatra kialakított áramkörökben vagy csak a világítási szerelvények vagy csak dugaszolóaljzatok vannak. Ez utóbbi rendszernek az az előnye, hogy ha a világítási rendszer meghibásodik, a helyiségben mégsem szűnik meg a világítás, mivel az állólámpák vagy az asztali lámpák a dugaszolóaljzatokról kaphatnak áramot.
- Külön áramkörre kell szerelni a nagy fogyasztókat: a villanytűzhelyet, a sűtőt, mosogatógépet, mosógépet, szárítót, tárolós vízmelegítőt és más nagy fogyasztókat.
A következő táblázat egy közepes komfortú lakásban szükséges dugaszoló-aljzatok és világítótestek számát tartalmazza. Az egyre több elektromos eszköz használata miatt érdemes akár túltervezni az alábbi mennyiségeket.
| A helyiség neve | Dugaszolóaljzatok száma | Világítótestek (lámpák) száma |
| Lakószoba étkezési rész nélkül | 8 | 2 |
| Lakószoba étkezési résszel | 10 | 3 |
| Étkező | 4-8 | 1-2 |
| Konyha | 10-12 | 3-4 |
| Műhely/garázs | 9-10 | 2-3 |
| Hálószoba/gyerekszoba | 5-10 | 2-4 |
| Fürdő | 4 | 4 |
| WC | 1 | 1 |
| Folyosó | 2 | 2 |
| Terasz/erkély | 2 | 2 |
Elsőként végig kell gondolni, hogy helyiségenként milyen teljesítményű fogyasztókat kívánunk használni.
Ha elhatároztuk, hogy helyiségenként hol és milyen teljesítményű fogyasztót akarunk elhelyezni és használni, számítási kell végezni, hogy mekkora a szükséges elektromos teljesítmény. Ennek ismeretében lehet meghatározni a vezeték-keresztmelszeteket. Ez vonatkozik a fővezetékekre és az egyes áramkörök elosztóvezetékeire is.
Lakáson belüli elosztóvezetékek, áramkörök terhelését kb. 2,2 kW-tal vehetjük számításba. 10 A körüli áramfelvétellel. Az áramkör elosztó- és csatlakozóvezetékeket azonos keresztmetszettel (1,5 mm2-es rézvezeték) szereljük. A rézvezeték drágább, mint az alumínium vezeték, de a rézvezeték számtalan előnye van. Ha 2 kW-nál nagyobb teljesítményű fogyasztót tervezünk elhelyezni vagy működtetni, (pl. hősugárzó, kandalló stb.), akkor az Ilyen fogyasztó részére külön áramkört kell kiépíteni. A lakószobákban általában 1 kW-nál nagyobb teljesítményű fogyasztót nem használunk, kivéve porszívó. Megengedett az egyes áramkörők későbbi bővítése a felmerülő igények szerint. Lehet újabb csatlakozókat készíteni (egyik dugaszoló-aljzatból a másikba). Azonban arról sose feledkezzünk meg később sem, hogy egy áramkör terhelése nem haladhatja meg a 2,2 kW-ot.
Ha nagyfogyasztók (pl. villanykályha) már üzemelnek, akkor a tervezett bővítésnél nem valószínű, hogy ennél nagyobb fogyasztó elhelyezéséről kelljen gondolkodnunk. A szokásos kisfogyaszlók a rádió, a televízió, az állólámpák, töltők. A dugaszolóaljzatainak szerelésénél van olyan szabály, hogy egy áramkörre legfeljebb 16 dugaszolóaljzatot lehet felszerelni és egy dugaszolóaljzatba legfeljebb 2 kW-os fogyasztó csatlakoztatható.
Az áramkör összterhelése ekkor sem haladhatja meg a 2,2 kW-ot. Az áramköröket lehet azonos vagy vegyes használatra kialakítani. Vegyes használatú az az áramkör, amelyben a világítási fogyasztók és a védőérintkezős dugaszolóaljzatok vegyesen fordulnak elő. Az azonos használatra kialakított áramkörökben vagy csak a világítási szerelvények vagy csak dugaszolóaljzatok vannak. Ez utóbbi rendszernek az az előnye, hogy ha a világítási rendszer meghibásodik, a helyiségben mégsem szűnik meg a világítás, mivel az állólámpák vagy az asztali lámpák a dugaszolóaljzatokról kaphatnak áramot.
Az előírásoknak megfelelően külön áramkörre kell szerelni a nagy fogyasztókat: villanytűzhelyet, sűtőkemencét, mosogatógépet, mosógépet, szárítót és tárolós vízmelegítőt. A hálózat kialakításánál tervezni kell még a kisfogyasztók elhelyezését, pl. antennaerősítők és antenna-levezetések, távközlési hálózat és berendezései.
A hálószobában az ágyak mellé tervezzünk kettős (iker) dugaszolóaljzatot, mivel gyakori legalább két fogyasztó együttes használata, pl. lámpa és töltő. A többi helyiségekben sem célszerű egyes dugaszolóalj-zatokat felszerelni, hanem kettős vagy hármas dugaszolóaljzatok szükségességét eleve betervezhetjük.
Rádió, televízió, töltők rendszerint egy blokkban üzemel, ezek külön-külön csatlakozást igényelnek. Legalább a kezdetben ne használjunk hosszabbítókat, amelyek azonfelül, hogy rontják a lakás látványát, még elbotlást is okozhatnak. Jobb tehát előre betervezni a későbbi igényt. Választhatunk olyan megoldást is, hogy a központi világításkapcsolóval (lehet távműködtetésű is) a lakás különböző részeiben lévő asztali és állólámpák egy-egy kapcsolással gyulladjanak ki.
Igen hangulatos ez a megoldás, mivel nem kell az egyes kapcsolókat külön kapcsolgatni és a kívánt fényerősség tetszés szerint szabályozható. Folyosókon, hosszabb elő-szobákban, lépcsőfeljárók-ban sohasem elegendő egy kapcsoló. A bejáratoknál, fordulóknál kereszt- vagy váltókapcsolókat helyezzünk el. a szükséges mennyiségben. Nem kell a sötétben botorkálni, kapcsolókat keresgetni, vagy feleslegesen égve hagyni a világítást. Későbbi átalakításokat és kiegészítéseket elkerülhetjük, ha a világításrendszer kiépítésekor impulzuskapcsolókat szerelünk tel vállókapcsolásban.
A cikk Karl H. Schubert: Villanyszerelés című könyve alapján íródott.
https://epitomernok200.hu/szoba-tervezo-program-ingyen/
A cikk netes források illetve személyes beszélgetések alapján íródott. A te esetedben mindenképp kérd ki szakember (pl. könyvelő) véleményét, az esetleges hibák miatt nem vállalom a felelősséget, mert nem ismerem az eseted.